A húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A tavasz, a feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, a hosszú hétvége. Ünnep ez a javából, amire minden évben, talán már január óta készülünk.

Idén ez egy kicsit máshogy alakult...de tegyük különlegessé.

Hivatalos források szerint a húsvét időpontja mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, de nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvét számítási módszerről jó régen, 325-ben határozott az első niceai zsinat, és az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát.

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik. Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Ma egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.

Húsvéti jelképek és hagyományok

Húsvéti nyúl

Nincsen húsvét nyuszi nélkül. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában, nyúllá változtatott. Így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, ami fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.

Húsvéti tojás

A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig.

Húsvéti bárány

A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az ótestamentumban bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.

Barka

Fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.

Húsvéti locsolás

A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel való locsolás szokását éljük, bár falun és a néphagyományokat őrző közösségekben előkerülnek a vízzel teli vödrök.